|
|
|
|
|
A puszta ma A pusztán a kolomp szól, Öblös hangon: klom, klom. A pásztor tereli a csordát: hó! hó!, Pata alatt legörnyed a selymes fűcsomó. A mezőn a ménes mint a szél átrobog, A juhász a nyáj mellett ácsorog. Fut a szekér dalolnak a
kerekek, A küllők villogva pörögnek. A kocsis húz a gyeplőn, kerülget gödröket, A kocsin ülők jobbra-balra dülöngnek. Meleg van, száz ágra süt a nap, A sziken árnyékot még a béka sem kap. A hevült szellő a mező virágillatát hordja, A madárdalt elnyomva bőg néha a marhacsorda. Csikós izzad a kökénykék bőgatyában, Hogy vége legyen a műsornak alig
várja. |
|