Verseim

Verscím A-B

Verscím C-H

Verscím I-M

Verscím N-Sz

Verscím T-Z

 

Vonaton
(2004)

A táj tovaszédül az ablakon át,
S hallgatom a vonatzakatolást.
G§zzel kevert füst becsapódik az ablakán,
A füstös felh§ mint fehér burnusz tovaszáll.
Elrohannak mellettünk a házak,
Megtörik az egyhangú tájat.

A vonat mellett csak fut a táj,
A kerék csak kalapál:
Fut a táj! Fut a táj!
Vele fut a felh§ és madársereg,
A vonaton visítón ricsajoz sok gyerek.
Batyus néne velük perg§n pöröl végtelen,
Hely kell neki, mellette más nem férne el.

Aztán a vonat tovább robogott,
Mellette futottak a vezetékoszlopok.
A vasszörny csattog, száguld rémesen,
Prüszköl, mint dühös bika éhesen.

Falvak közel s távol már nincsenek,
A tüzes lokomotív csak csörtet vészesen.
Elfut a gulyakút két gémmel, a boglyával,
A pásztor nádkunyhója, delel§ gulyával.
A vonat csak robog, robog a vasúttöltésen,
Az id§ vele fut a sínek között e versenyen.