Verselem

Ha kedvem szárnyaszegett,
Keservem rímbe szedem.
Írom, ahogy eszembe jut,
Ahogy a patak oson, csobog.
S gyűlnek szépen egymásra a sorok,
Ahogy a paraszt barázdára barázdát ont.
Zsonglőrködöm a szavakkal sorban,
Becéző szép szót sokat tanultam.
Versmértéket, szabályokat sosem kedveltem,
A versmérték béklyózza a költészetet.

Ha valami írásra hajlamos kedvem szegi,
Megtorpannak, elmaradnak rímeim.
Elakad a tollam, megállok egy időre,
Csukott szemmel messze merengve.
Szertelen össze-vissza kalandozok,
Mint az ár folynak a gondolatok
Gondolat, mint folyóvíz, s meder,
Ugyanaz, ugyanott nincs még egyszer.