Verseim

Verscím A-B

Verscím C-H

Verscím I-M

Verscím N-Sz

Verscím T-Z

 

Unokáim
(2009)


A maga módján mind csodagyerek,
Kinek ilyen szép sor van, minek kesereg?
Hol az egyik, hol a másik csevereg,
Hej van ricsaj, ha együtt a gyerek sereg.

Krisztián az első,
Mostmár nagyfiú Ő.
Ez a srác eszes, komoly,
A könyvet szereti, mint szőrmét a moly.
A foci izzadtságtól sokszor lucskos,
Biz már a lányok után futkos.

Erika a második , a csinos,
Ő lesz, ki fiút a házhoz gyorsan hoz!
Még nem csavarog el soha,
De a tanulás neki kissé mostoha.
Divatosan öltözködni szeret,
Ha korholjuk érte, csak huncutul nevet.

Szilárd a harmadik, Ő a füllentő,
Ha nem figyelsz, elhiszed mit füllent Ő.
Egy lapáttal mindenre rá tesz,
Hunyorogva élvezi a helyzetet.
A betyár nagy sumák,
Ha becsapott, vihorász.

Negyedik az izgő-mozgó Gergő,
Amilyen kicsi oly nagy tekergő.
Ha csak teheti
Mi kezébe kerül szétszereli.
Nem féli a veszélyt,
Nagyanyjának tépi az idegét.

Na és kinek viselkedése
Néha kicsit fura,
Ő az ötödik unoka, Laura.
Sokszor kedves, huncut, vidám,
De ha durcát bevágja,
Lesz belőle nebántsvirág.