Gonosz
(2010)

Az emberben együtt van a jóság, s a gonoszság,
De mitől lesz az iszonyúan kegyetlen undokság?
Előjöhet a rossz s a jó is,
Attól is függ, mit vár a tömegszihózis.

Ki a gonosz? Ő is született ember,
Kivel a jó szembeszállni alig mer.
Mióta ily gonosz az emberi lény?
Rég? Nagyon rég!
Hogy zaboláztassék,
Kellett hozzá istenség.

Oly sok a csalárdság, gonosz cselekedet,
Hová vezet az embergyűlölet?
Gyűlöli a kicsi a nagyot,
Szegény jogosan a gazdagot.
Surran a gyáva, a gonosz,
Nyakon fog, ha a jó felé forogsz.
S jó emléket oroz,
Lesi, te mikor leszel gonosz.
A jó mikor ül diadalt?
Ha a gonosz mind kihal?

Mit szeretet alkot, a gyűlölet tönkreteszi,
Gazemberek úri társasága elveszi.
A galád csörtetve dönt szegényt nyomorba,
Elfogy a jó, mintha sosem lett volna.
Sok tébolyult, gonosz ember léha,
A meggyötörtre kiáltja: Céda!
Nem mind gonosz ki ostoba
De mind ki gonosz az ostoba.
Fenekestül felfordult a világ,
Vagy ilyen volt?,
Vagy most nagyobb a gyalázat
Mint rég volt?