Verseim

Verscím A-B

Verscím C-H

Verscím I-M

Verscím N-Sz

Verscím T-Z

 

Az új arcú Apaj
(2009 szeptember 30 )

Feldobog a szív,
Ha valaki itt végig néz
Mennyi mindent alkothat az összefogó nép.
Merengve megállok,
Ez a falu milyen szép!
Ez nem rózsaszínű fantázia,
Nem lázálom kép.
Valóra vált az itt élők vágya,
Negyven éve vártak reája.
A sok sáros utcája új köntöst kapott,
Ehhez segítséget a kormány adott.

Most már nem szórja a szél a homokot,
Ki lehet nyitni az ablakot.
Nem kell sárcsizma, kalucsni,
A bálba ünneplő cipőben lehet eljutni.
Hol nem új az út, azok közül irigykedének,
Hát nem tudtok örülni mások örömének?
Rátok is sor kerül, ha egy kicsit vártok,
Az isten sem egyszerre teremté a világot!
Újult az óvoda, iskola, a kultúra háza,
Épültek parkolók, megújult a szolgáltatók háza.

Vannak kik fitymálnak, no de csak kevesen,
Kik örülnek, lehurrogják őket hevesen.
Mint takaros lánynak,
A szomszéd faluból csudájára járnak.
Irigykedve gratulálnak Apaj összefogó
Nagy családjának.