|
|
|
|
|
Álmatlanul (2012) Éj van, alszik a gyűlölt világ, Szemembe süt a sápadt holdvilág. A csillagos ég milliónyi mécslángja imbolyog, Nézem a földi csúf helyett az égi csudavilágot. Nézem a sok messzi csillagot, Az ámulattól hallgatagon. Körülöttem minden szunnyad, lehunytan, Kuvik szól bele az égi csendbe, unottan. Megszólal a tücsök, Az éjbogár zúg, köröz, Az utcalámpa fényében pörögnek, Mint az ördögök. Az idő múlik, a sok fény tova kúszik, Az égen néhány felhő lustán úszik. Néhány csillag mögé bújik. Az a fényes mintha üzenne, Mielőtt a felhő mögé tűnne. Maradj csillagsugár! Vidító! Maradj! Várd meg míg felkel a
Nap. |
|